Tudom ebből most flame lesz, de nem érdekel: most olvasom, hogy egy fegyverrel fenyegetőző, a lakásába bezárkózó embert tett ártalmatlanná a TEK — valószínűleg fejlövéssel (nem halt meg a helyszínen, mentők vitték el) -, utóbb kiderült, hogy nem éles fegyver volt és az elkövető paranoid skizofréniában szenved…
A cikk után, amiben hétköznapi fasizmusként aposztrofálják az esetet, a kommentekben mindenki szapulja az eljárást, de egyik sem gondol abba bele, hogy életvédelemi akció alatt — amikor nem együttműködő a t. állampolgár — nem fognak mérlegelni, hogy mi van ráírva a “fegyvernek látszó tárgyra”! Jogos, szakszerű, arányos — ez a három feltétel van csak!
A fegyver, az fegyver!!! Aki a fotó alapján 100 %-osan megmondja, hogy nem éles (a fotelből és nem bevetés közben), annak gratulálnék! Szóval, NEM(!) fenyegetőzünk és NEM lövünk vele és utána NEM csodálkozunk azon, ahogy a pszichológus(!) anyuka tett, hogy milyen már az eljárás…
Az anya felháborodva kéri számon egy levélben, hogy a milyen szakmaiatlan intézkedés történt “Ők voltak tizenhatan, állig felfegyverezve, golyóálló mellényben, sokkolóval és kutyával az oldalukon. A fiam egyedül. Úgymond elbarikádozva magát a lakásában” és hogy a kisfia beteg…
Ugyanakkor ő maga írja még a következőket: “mert úgymond rájuk lőtt többször is, például az ablakon keresztül egy fegyverrel”, ezenkívül pszichológusként elmagyarázza a paranoid skizofréniát, de megkérdezném tőle, hogy miért nem volt vele többet, hogy ne ez legyen a vége?! Mert mint leírja “tizenvalahány évvel ezelőtt kezdődött a nagy baj” évek óta járták a kórházakat…
Akkor ez a történet most G. Krisztián, az egészségügy, a család vagy kizárólagosan tényleg csak a TEK hibája? Ugyan már…
Ha ez úgy alakul, hogy ez egy éles lőfegyver, amivel valaki fenyegetőzött, de nem vették komolyan és emiatt sérülés vagy emberölés lett volna, akkor milyen visszhangja lett volna a sztorinak?!
